Nászutunk Thaiföldön

Szeretném jelenteni, hogy szerencsésen hazaértünk vasárnap este.

Bár a hazaútunk nem volt teljesen stresszmentes, de minden rendben volt. A kedves Aerosvit ugyanis valamiért törölte a Kiev-Budapest járatát (naná, hogy nem a Bangkok-Kiev járatot, hogy azt az egy napot inkább még ott töltsük el), ebben email-ben értesítettek előtte pár nappal. Volt kétségbeesés meg minden, hogy mit csinálunk majd Kievben fél napot és egy éjszakát. Elvileg ilyenkor biztosítaniuk kellene szállást meg egyebeket, de erről semmit nem írtak. Már elképzeltem, hogy ott fagyoskodunk kabát nélkül a tranzitban (ami Kievben igen kicsi, és a két kis duty-free shopot kb. 10 perc alatt végignézi az ember, aztán annyi), és egy szabadnapunk erre fog majd rámenni. Jó kis zárása lett volna a nászutunknak...

Szerencsére nem hagytuk magunkat, és a reménytelenek esélyének érzésével azért írtunk nekik, hogy márpedig nekünk nagyonis fontos, hogy 15-én estére Budapestre érjünk. Igyekeztünk minél többször kihangsúlyozni a "fontos", "muszály", és "kell" szavakat, hogy átérezzék a dolgot :o)

Aztán nemsokára jött is egy email, hogy 15-én 16.10-től mehetünk egy másik géppel ha nekünk jó. Hát persze, hogy jó! Vissza is írtunk, hogy tökéletes, de azért még folyamatosan csekkoltuk a mailt, hogy mit írnak még. Aztán már csak egy "kódokkal" teli mail jött, amiben láttuk az új időpontot, így megnyugodtunk, hogy mostmár minden rendben lesz. Nem lett volna nászúthoz méltó befejezés, ha ott kellett volna dekkolnunk...

Azért elárulom, hogy többen is voltunk magyarok, jó nagy csapat gyűlt össze, nem csak ketten jártunk volna így. Azért amikor megérkeztünk Kievbe, még volt egy érdekes helyzet, ugyanis ott fogalmuk sem volt az egészről... Ráadásul fura módon nem beszélt angolul a néni akit letámadtunk úgy 20-an egyszerre, hogy akkor szeretnénk megkapni a beszállókártyát arra a gépre, így kellett egy kis idő mire mindent kihámoztak, de nem volt gond szerencsére, mindannyian felfértünk a gépre.

Megemlíteném még, hogy a svédek járatát is eltólták estére, pedig szegények nagyon siettek a tranzitba, hogy elérjék a gépet, aztán amikor bejutottak, akkor derült ki, hogy még 8ig várhatnak. Sajnáltam őket... Még kaját sem árultak sehol, így max a duty-frees csokit ehették a gép indulásáig.

Ezeken kívül még érdemes megemlítenem azt is, hogy a tranzitba való bejutás nem is olyan egyszerű. Egy keskeny lépcsőn kell felmenni, majd egy néni kézzel felírja egy papírra a nevet, útlevélszámot és hogy hová meg milyen géppel mész tovább, majd újra átvilágítják a csomagod (ami kissé fölöslegesnek tűnik, hiszen egyrészt nem lépsz be az országba, másrészt már egyszer átvilágították az induláskor, ide meg csak a gépről jutsz be), és átmész egy fémdetektoros kapun. Nos ez annyira lassan működik, hogy odafele másfél óra sorbanállás után sok elnézést kérve előrefurakodtunk a gépünk indulása előtt 10 perccel a sor elejére, és a gépre indulási idő után 10 perccel sikerült szerencsésen felszállni. Visszafele szintén sorba álltunk egy bő órát. Kissé nevetséges volt ez az egész, hiszen sok embernek rögtön indult a gépe, mint pl. a svédeknek is ahogy lett volna, vagy a prágaiak, akikért úgy ordibált egy ukrán hölgy - "Passager" meg "Praga" meg valami ukrán szavak, amiket nem értettünk... És még néhányszor visszajött, neveket is kiabálva, a rémült utasok meg szaladtak előre. Szóval fura volt kicsit ez az intézkedés...

A gép kissé kopott volt már, a kaja jó volt, de nem túl sok, bár mégis elég, mivel végig űltünk. De Kievből Malév géppel jöttünk haza, és ott tűnt fel az óriási különbség... A stewardessek kedvesek és mosolyognak, figyelnek ránk, segítőkészek, a szendvics kb. 3x akkora, inni bármennyit lehet kérni, és 2x akkora pohárban adják. Érdekes volt, amikor hozták az innivalót. Én rögtön lehajtottam, és kérdeztem, hogy kaphatnék-e még egy pohárral. A hölgy megkérdezte, hogy mi is az ukrán géppel jöttünk-e Bangkokból. Nem értettem miért, de mondtam, hogy igen. Aztán kiderült hogy elől már mondták nekik a többiek, hogy alig kaptunk inni a 9 és fél óra alatt, hát itt buktam le :o)

Szóval olcsó volt igen, de nem igazán kívánkozunk utánuk asszem... Ráadásul miután megvettük a repjegyet (akkor még ez az egy volt nagyon olcsó a többihez képest), más társaságok is akcióztak, dehát ennél tovább már nem mertük húzni-halasztani.

De a lényeg, hogy szerencsésen megérkeztünk odafele is és visszafele is :o)

Hogy milyen volt? Csodás!! Láttunk mindenfélét, szépet és visszataszítót is, gyönyörködtünk és csalódtunk is, de nagyon jól éreztük magunkat. Nehéz volt hazajönni, vagyis inkább hazaérkezni. 35 fokos napsütésből 10 fokos esőbe (sőt Kievben 2 fok volt és havaseső), a mosoly országából a sokszor savanyú, elégedetlenkedő és problémázgató országba. Sok különös dolgot tapasztaltunk meg, és most újra vissza a mókuskerékbe... Már két napja vagyunk itthon, de gondolatban még mindig ott vagyok. Éjszaka is ott voltunk álmomban. De remélem ez a feltöltődés sokáig kitart, és itthonról is sikerül másképp látni a világot.